Pilismarót a Pilisi hegyek lábánál, a Dunától 2,5 km-re, a folyó jobb partján fekszik Dömös szomszédságában. Ma használatos hivatalos elnevezése 1906-tól él.
A régészeti feltárásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a község története az őskorig nyúlik vissza. A település határában nagyjából negyven helyen kerültek elő leletek, köztük temető, templom és őrtorony maradványok, rézkori emlékek és a Castra ad Herculem erődítmény nyomai.
A község a honfoglalástól fejedelmi, majd királyi, királynéi birtok volt, először a dömösi prépostság oklevelében említik írásban. 1493-ig a Bencések, majd 1786-ig a Pálos szerzetesrend birtoka volt. A 150 éves török uralom alatt a falu lakossága többször is újjáépítette a települést, mert az elpusztult. A török kiűzése után a Pálosok jobbágyok segítségével megművelték a földeket, és szőlőt termesztettek, így a község hamarosan virágzásnak indult.
A 19. század végén fellendült az idegenforgalom a környéken, amely Marótot is érintette, így felkapott kirándulóhely lett. A vízparton külön üdülőtelep épült, a strand pedig sokakat vonzott ide fővárosból is.
A Pilismaróti öbölnek nagyon különleges hangulata van! Titokzatos és izgalmas látvány ez az öböl, az egyik szegletében hajótemető a másik viszont csodás természeti adottságokkal rendelkezik. A naplemente pedig fantasztikus ahogy a pilis között tér nyugovóra!
